"Nem új év kell. Nem fogadalom. Az álmok eléréséhez nem. Mert az álmod mindig veled van, benned van. Nem évkezdettől, nem naptártól függ. Csak tőled. Nem fogadalmak kellenek, nem újévi elhatározások. Csak te kellesz. Mert nem a fogadalmakon múlik, hogy valamit megteszel-e az új évben. Csak rajtad múlik. Nem egy évkezdethez kell kötni az álmaidat. Azokat bármikor megvalósíthatod. Ehhez nem kell január elseje. Nem kell új év. Ehhez csak egy kell. Te magad." (Csitáry-Hock Tamás)
Egy stílusos idézettel szerettem volna bevezetni a mostani bejegyzésem.
Szilveszter alkalmával gondoltam írni, számot vetni és elmélkedni az óévről, elmélázni mi történt és mi történhetett volna, de végül ezt a mai napon fogom megtenni.
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!
Nos, 2020. Amennyi mindent vártam, olyan semmilyen volt számomra az év. Valahogy már ott februárban nehezen éltem meg a 28. születésnapomat, persze végig vigyorogtam az egészet, de éreztem, hogy ez már olyan közel van a 30-hoz, hogy mire kettőt pislogok itt is lesz. Majdnem így is van.
2020 számomra a munka éve volt. Jó értelembe véve, hiszen a házunkat kezdtük el újítani. Ehhez hozzájárult az, hogy -kinek rossz, kinek jó- bejött a karantén időszaka. Mi ezt hasznosan töltöttük, mert festettünk, kerítést csináltunk, gipsz-kartonoztunk, csempéztünk, járó-lapoztunk. Ergo mindent ketten a férjemmel. Ez annyit jelent, hogy még a covid időszak előtt mindent megrendeltünk a Praktikerből, talán ez volt a szerencsénk, mert minden adott volt a munkára, igaz egyik szoba tároló lett, de sebaj, valahol el kell kezdeni.
A kapu - kerítés volt talán a legmelósabb, legidőigényesebb, amiben nagybátyám is segített. Azt hiszem most derült ki igazán milyen jó csapat vagyunk a férjemmel, hogy ketten mennyi mindent meg tudunk csinálni. A festést felosztottuk, sokat tanultam én is, illetve az is szerencsés, hogy egyáltalán nem riadok vissza egy férfias munkától. Elvégre falusi leány vagyok vagy mi. Úgyhogy akár vállalhatnánk már hasonló munkákat :D Viccet félretéve, rengeteget dolgoztunk, de ehhez az is kellett, hogy ennyi időnk legyen rá és nem munka mellett szakadunk meg. Azért az nem lett volna egyszerű.
2020-ban végre a kertünk is alakulni látszott. Igaz még kisebb kivitelben, de volt padlizsánunk, eper, málna, paradicsom, fehér répa, paprika, vöröshagyma. Nagyon örültem, mert legalább ezeket nem kellett megvenni.
Tudtam végre olvasni, illetve újra regényt íroook! 2 év után. Azért ez nem semmi, főleg, hogy egy mondatot alig bírtam kipréselni a barátnőm halála óta. Nekem ez mindig is egyfajta terápia volt, de képtelen voltam írni, most pedig egy egész regényt elkészítettem. Szeretném folytatni ezt a tendenciát.
Újra találkozhattunk Andival. Boldog vagyok, hogy ilyen jóban lettünk, illetve tudtunk találkozni, ezúttal náluk, Kiskőrösön.
Köszönjük Andi a vendéglátást még egyszer.
Az őszi időszakban csak a munka volt. A férjem pótolta a tavaszi időszakot, mi pedig az új gyerekekkel próbáltuk megismertetni az intézményt. Nem volt egyszerű ez az ősz most.
2020-ban készültem a nagybátyám 60. születésnapjára. Ezzel egy időben tartottuk volna anyukámét is, akinek ma, január 1-én van a 60. születésnapja. :)
Sajnos a bulit keresztül húzta ismét a korona vírus, mert az éttermek nem lehettek nyitva. Sajnáltam, mert végtelenül szerettem volna méltó ünnepséget nekik, de így az idei évre marad.
Nem volt egyszerű év senkinek sem. Egy új, nem várt helyzetbe került az egész világ, ami azt eredményezte, hogy a szociális kapcsolatok sokszor csak online tudtak megvalósulni. Azt hiszem nem árt számot vetni az emberiségnek, hogy mi a fontos. Leginkább az, hogy egészségesek legyünk, a családunk, ismerőseink, barátaink körében lehessünk, megölelhessük őket. Ez a koronavírus mindent felülírt. Remélem gondolkodóba ejtett sokakat és a rokonaik, idős hozzátartozóik felé fordultak és visszavettek a pörgésből és rohanásból.
Sok jó dolog történt, de akadtak kevésbé kedves történetek. Lényegében átlagosan teltek a napok, hetek. Ami biztos, hogy volt időm elmélkedni, gondolkodni.
Rájöttem, hogy aki menni akar el kell engedni. Aki nem akar részt venni az életünkben, nem kötelező. Ha sérelem ér, nem kell csendben maradni. Nem kell kedvelni. Nem szerethet mindenki.
Eléggé megakartam felelni mindenkinek a korábbi években. Teljesíteni, megtenni, mindig ott lenni, ugrani, ha kell, sokszor jobb a csend, mint a kimondott szó. Mivel nem vagyok az a szótlan típus, aki hallgat, a múlt évben ez sem változott. Nincs értelme annak, hogy ne álljon ki magáért az ember, igen is meg kell mondani azt, ha valami nem tetszik, illetve, ha másképp gondol valamit, mint a másik. Ezt nagyon is hoztam, lehetséges, hogy emiatt nem vagyok szimpatikus egyeseknek, de ami a szívemen az a számon.
Sajnos csalódások is értek, át kellett gondolnom a viszonyomat és a viszonyulásom egyesekhez, rájöttem nem kell olyan szekér után futnom ami nem vesz fel. Ezt tartani fogom.
Most magamnak szeretnék megfelelni. Boldognak, kiegyensúlyozottnak lenni. A fájdalom, a szomorúság két éve annyira felemészt, hogy hiába gondolom, hogy igen! most jól érzem magam, folyamatosan mardosott, kínzott. Nagy felismerés, hogy teljesen belemerültem ebbe a szomorúságba, elfelejtettem, hogy az életem megy tovább, hogy talán sem a barátnőm, sem a mamám nem akarná, hogy örökké szomorkodjak miattuk. Velem vannak, de nekem muszáj derűsebbnek, jobb kedvűnek lennem. Ezen szeretnék változtatni.
Éééés akkor 2021. Utolsó 20-as évem. Nem tudom, hogy ezt, hogy fogjam fel. Egyelőre még sehogy sem akarom, a 30 olyan távolinak tűnik még mindig. Vagyis azt akarom, hogy távoli legyen.
Nem volt fogadalmam. De döntöttem dolgokról.
Szeretnék megtanulni nemet mondani! Segíteni! Sokat nevetni, kiegyensúlyozottnak lenni. Szeretnék boldog lenni, a szürkeségben is meglátni a fényt. De legfőképpen szeretnék család lenni. Úgyhogy 2021 légy jó hozzám, és a családunk már csak egy gyermekkel lehet teljesebb.
Nagyon sok tényező van, hogy ez a kis élet egyáltalán világra jöhessen, úgyhogy most odafigyelek mindenre. Magamra. Az egészségemre. Úgyhogy a fogyás lett a legfőbb célpont, ezzel együtt pedig a kiegyensúlyozottság arra, hogy 2021 karácsonyát már a gyermekünkkel együtt tölthessük.
Nem kívánok semmit csak ezt. Úgy érzem, hogy az élet már mindenféle helyzetet mért rám, legfőképpen elvett, mint adott. Bízom, hogy most ad, hogy teljes lehessen minden.
Sok erőt, egészséget, örömöt, szeretetet, sok boldog élményt, pillanatot kívánok az évre. Teljesüljön minden vágyatok :)
Akkor induljon az év.
Eszter
>
0 Megjegyzések