#53~ 2017- Évértékelés

(kép az esküvőnkről) 

Sziasztok!

Vészesen telnek a napok és nyakunkon az új év. Hihetetlennek tűnik az, hogy eltelt egy év, egy olyan év, amely annyi mindent tartogatott: jót és rosszat is. Azt hiszem azért eredményes évet zárhatok és nyugodtan léphetek át 2018-ba.

Lássuk, mik is történtek velem 2017-ben:

Az első hónapok nagy izgalommal teltek, hiszen egy kisbabáért szurkoltunk mindannyian, a család apraja -nagyja, amikor is Bálint az életünkbe csöppent. Azóta nagyon aranyosan növekszik, egy nagyon cuki kisfiú lett belőle. Most már biztonságban indul el az élet útján. Örülök, hogy ez a kisfiú a családba született.

A munka mellett jutott arra is idő, hogy lázasan szervezzem a mini esküvőnket, amelyre január végén jelentkeztünk be. Higgyétek el most aztán én is elámulok, hogy egy év eltelt lassan, a bejelentkezés óta, amikor emlékszem izgatottan ücsörögtünk a hivatal folyosóján és néztünk egymásra, hogy biztos, biztos jó helyen járunk és tényleg akarjuk e ezt? Amúgy mi lesz a nevem és az legyen? Miután kitöltöttük a papírokat nem volt visszaút, innentől kezdve pedig lázasan készülődtünk: meghívó, étel kiválasztás, torta és a többi. Közben titkon a barátnőmék szervezték a lánybúcsúmat, amelyre május 13-án került sor. Nem mondom, hogy jól kezdődött, mert aznap épp ellopták a telefonom, de igyekeztem jól érezni magam, ami szerintem a körülményekhez képest sikerült is. A lánybúcsúmat követően azért izgultam amiatt, hogy húú tényleg vége a lányságomnak, de 20-án aztán kimondtuk azt a bizonyos igent, amit szerintem nagyon jól tettünk és tényleg jól döntöttünk afelől, hogy mi örökké együtt képzeljük el a jövőnket. Az esküvő a lehető legjobban alakult, nem tudnék semmi rosszat elmondani róla, finomak voltak az ételek, nem csalódtam és olyan jó helyet választottunk. Úgyhogy tényleg egy szép nap volt.

Az esküvő után vettünk új telefont, de hát nem vagyok éppen teljesen megelégedve vele. A nyár átlagosan alakult számomra, de nagyon jó volt, mikor több év után találkoztam az egyik legjobb barátnőmmel, annak párjával és egy éves kislányával. A hármas fogatunk ismét összeállt, olyan jó volt találkozni, beszélgetni. A nyár nagy részét vidéken töltöttük, plusz fürödtünk itt Budapesten.

Augusztusban telt le a nyári szünetem, ettől a hónaptól kezdve folytattuk a munkát.

8 év után teljesült egy nagy vágyam, ami számomra oly fontos: apukám emlékére készítettem el egy tetoválást a csuklómra. Egyik napról a másikra eldöntöttem és elmentem. Aki olvas tudhatja, hogy mennyire félek a tűtől, de büszke vagyok magamra, hogy kibírtam, sőt alig fájt. Ez számomra egyfajta visszaigazolás, mennyire vagyok képes a határaimat feszegetni, illetve emlék édesapámnak, édesapámról, erről is mindig ő fog eszembe jutni :)

Az ősz tulajdonképpen eseménytelenül telt, munka, szaladgálás, fáradtság, igazából ami jó volt, hogy a Vígszínházban megnézhettük a Pál utcai fiúkat, számomra egy maradandó élmény volt. Nem gondoltam volna, hiszen nem ez a kedvenc regényem, de mégis annyira jól sikerült az előadás, ráadásul a 100., hogy elképesztő volt.
Unokatestvérem is férjhez ment az ősszel, ahova hivatalosak voltunk, jól szórakoztunk a lakodalmi játékokban is részt vettünk, néha iszonyú nevetségesek voltunk, sőt, de legalább jókat nevettünk.

Karácsonyt vidéken töltöttük édesanyámnál és a rokonoknál, ahol hál isten tudtunk is pihenni. 29-én volt a kis unokaöcsém születésnapja, az első. Szerencsére ezt nagy családi körben ünnepeltük, aminek ő örült a legjobban, alig tudott válogatni a sok sok ajándék közül vagy, hogy épp kivel játsszon. 

A Szilvesztert itthon töltjük, a barátnőmék társaságában. :) 

Legyen Nektek is szép az év utolsó napja. 

Nos, mit is mondhatnék Nektek így az év utolsó napjára: felejtsetek el minden bút és bánatot, legyetek jók, vidámak, bulizzatok, teljen csodásan a Szilveszter. 

Az új évre pedig sok szépet és jót, élményeket, boldogságot, sok sikert!!

Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok, hálás vagyok mindenkinek, igyekszem jövőre is mindent megtenni, hogy szívesen olvasgassatok nálam! :) 

Puszi