Mára érkeztem még egy bejegyzéssel, hogy egy picikét írjak arról, mi történt velem a héten, hogy is érzem magam így karácsony előtt.
Hétfő óta érzem az év végét, hogy mindjárt bezárunk és nem kell menni többet dolgozni, úgyhogy sajnos a hetemre egészen rá tette a bélyegét, nem jó értelemben. Iszonyú nehezen ébredtem, szinte fel sem bírtam kelni, az meg a másik, hogy feszültebb is voltam a héten. Ne is kérdezzétek miért, mert nem tudom, de mintha lett volna valami a levegőben.
Szerdától tetőzött a dolog, amikor a szél miatt egész éjszaka nem aludtam és szerda reggelre kb 4 órát aludhattam. Aznap jöttek a panelunkba a vízvezetékeket szerelni és 8 órakor már csengettek. Mondhatom sírva keltem, iszonyú hisztis voltam, hogy ki sem aludtam magam, de már az ajtóban toporognak. Na akkor a párom ajtót nyitott, közölték , hogy mindjárt jönnek, épp, hogy meg tudtam mosni az arcom stb.
Csütörtökön fájt a fejem, aznap volt az adventi délutánunk is, ami jól sikerült, mézeskalácsot készítettünk, de gondolhatjátok, hogy konkrétan fejfájással végig csinálni úgy, hogy közben ez ne látszódjon rajtam. De nagyon kedvesek voltak, mert kaptunk ajándékot, meghatott, hogy gondoltak ránk. :) Tényleg jól esett.
Pénteken volt a munkahelyi karácsonyi vacsoránk. Őszintén szólva, aznap már annyira a végét éreztem az évnek, hogy képtelen voltam koncentrálni. Hulla fáradt voltam, minden bajom volt. A vacsora elég érdekesen alakult, erről nem igazán akarok beszélni, a lényeg, hogy nagyon finom ételt ettem, de rettenetesen megfájdult a hasam.
A vacsorán eljött az idő, hogy elköszönjünk a kolléganőmtől, akivel az évek során nagyon jóban lettünk. Rengeteg mindent köszönhetek neki és szerintem kölcsönösen támogattuk egymást a bajban, a magánéleti, a munkahelyi dolgokban. Megértem a döntését és tudom, mennyire nehéz lehetett meghozni ezt, hiszen akármi is történjék hozzá vagyunk nőve ehhez a helyhez, de iszonyúan fog hiányozni, nehéz lesz az élet nélküle, persze neki nagyon sok sikert kívánok neki, találja meg az útját. :)
Emiatt is nehezen alakult a péntek, ott sírtunk a csoportban, amikor rádöbbentem, hogy nem sok időt töltünk már együtt.
Ma elmentünk karácsonyi ajándékok után, picit vásároltunk, de még néhány dolgot be kell szerezni. Már csak három napot dolgozom idén, aminek rettenetesen örülök, mert már nagyon elfáradtam az évre. Várom a pihenést.
Ti, hogy készültök a karácsonyra? :) Hogy álltok? :)
Végezetül egy zenét hoztam Nektek, amit sokat hallgatok és mert imádom :)
0 Comments