#171 ~ Mi újság velem?

 

Rég jelentkeztem, de nem sok szabadidőm volt az elmúlt időszakban. Tulajdonképpen program, program hátán, vagy éppen dolgoztam. De nézzük, hogy telt a nyaram és a mostani időszak

Július közepéig munkával teltek a napjaim, de már nagyon vártam a nyári zárást, mert eléggé fáradt voltam. Talán ilyen fáradtság már rég volt rajtam, de a kolléganőim is szintén hasonló cipőben voltak, valószínű a covid és a folyamatos helyettesítés, a sok gyerek mindenkit kikészített. Nagyon nehéz hónapok voltak mögöttünk, ezért a három hét igazi felüdülés volt. 

Sajnos idén csak kirándulgattunk, az igazi nyaralás elmaradt, mert a férjem nem tudott nagyon sok szabadságra jönni, sőt, alig volt itthon.

A szünet első hetében csak takarítottam, az egész lakást teljesen rendbe tettem, mert vendégeket vártunk, így azon a hétvégén egy kicsit ki tudtunk kapcsolódni. 

Az utána hét pihenéssel telt. Olyan aktív pihenéssel, hogy semmit sem csináltam az alap dolgokon kívül, csak sorozatot néztem. Őszintén mondom, hogy nagyon jól esett. Remek sorozatokat találtam magamnak, így nagy kedvencem Can Yaman - Ban Yanlis (Mr.Wrong ) című sorozatát néztem, illetve a Siyaz Beyaz Ask - Fekete-fehér szerelmet, amely annyira bejött, hogy komolyan, régen láttam ennyire izgalmas, folyamatosan figyelem fenntartó, szerelmes-maffiás történetet. Rettentően tetszett, nem volt éppen jó érzés, amikor befejeződött, mert még néztem volna.  

Jártunk Kimlén, a Dunán csónakáztunk. Szuper volt a természetben, a friss levegőn, a vízen. Én alapból imádom a vizet, így hát nem is volt kérdés, hogy csónakra szállok e vagy sem. 

A munka megkezdése, nem volt ennyire őszintén vidám, azért még tudtam volna pihenni, nem lett volna ellenemre. Nehéz a visszaállás. Semmi sem változott, sok a teendő és az embernek jobban fel kell kötnie a nadrágját ehhez a generációhoz. Nem akarok belemenni részletesen és kiteregetni a dolgokat, akit érdekel, bármikor privátban szívesen beszélek róla, de borzasztóan sok a munkánk a gyerekekkel. 

Augusztus végén a férjemmel megbeszéltük, hogy elmegyünk Tankcsapda koncertre, amit Győrben tartottak, ingyenes volt. Nagyon jól éreztük magunkat, mert a régi dalaikat játszották, Misi is elégedett lehetett, hiszen ő ezeket a dalokat kedveli a legjobban. Egy percig sem bánom, hogy elmentünk. Lukács Laci rettentő jó zenész, a körszínpad pedig nagyon jó ötlet volt, a szempontból, hogy mindenki láthatta őt. A hangulat szuper volt, érdemes volt elmennünk. 

A szeptember átlagosan kezdődött. Nem annyira vártam, mert az iskola megkezdése miatt, a bejárás halál, egyszerűen olyan dugók vannak, hogy képtelenség időbe beérni. Bosszantó, mert nem szeretek késni, de már a hét végén nem is érdekelt, úgysem tudtam mit csinálni. 

A hétvégén Pilisszentlélekre kirándultunk az unokatestvéreimmel, Mária névnap alkalmából. Nagyon jól éreztük magunkat, megnéztük A mi kis falunk forgatási helyszínét, kirándultunk a Pilisben, ami gyönyörű, megtekintettük az Egri vár másolatát, ahol az Egri csillagok filmet forgatták. Hosszú út volt, sok -sok sétával, de a táj és a kilátás mindenben kárpótolt bennünket. Jó kis őszi időnk volt, dimbes-dombos utakon mentünk, de remek utazás volt. 
Az ebédet, Pilisszentkereszten fogyasztottuk el, egy kis vendéglőben, illetve névnapi sütizést tartottunk egy helyi cukrászdában is. 

Szeptember közepe érkezik, szintén egy alkalom, hiszen szeptember 14-én leszünk együtt a férjemmel 9 éve. Belegondolni is durva, hogy telik az idő, jövőre pedig 10! év. Hogy repültek el ilyen hamar az évek? Nem is tudom. Pedig eleinte a férjem szerint ő azt hitte, 3 hónapig bírom majd vele. Azért jócskán három hónap ez már. De mint minden kapcsolatban a jó mellett vannak bosszúságok is, néha hasonlítunk egy olasz családhoz, de ez legyen a legkevesebb. Az összetartozás, a szeretet, a szerelem és a közös jövő célja mindig előttünk lebeg. 
Illetve szeptember vége a férjem névnapja, majd október eleje a születésnap. Van itt program mindig. :) A mai napom a pihenésre szánom, mert a túrázás eléggé hosszú és fárasztó volt, illetve pihenni is kell valamikor :D 

Hozzám tartoznak a kutyusok is. :) Palika kezdettől fogva felhőtlenül vidám és aktív volt. Egészen más, mint Prézli, ráadásul Palika a hónap végén 5! hónapos lesz. Durva, hogy ennyire nő. Egy alkalommal volt vita a két kutya között, akkor mondjuk nagyon megijedtem, mert Prézli részéről még sosem tapasztaltam ilyet, de szerencsére megoldódott. Valószínű, már egy ideje idegesítette, lehet Palika túllőtt a célon nála, így besokallt, sőt ez akkor történt, amikor először maradtak hosszabb időre kettesben. Azóta jó a harmónia, jókat játszanak, Palika eleven, sőt, félelemérzete nulla, úgy ugrál mindenhonnan, hogy csak nézünk. Az ül és a fekszik, illetve a pacsi vezényszavak mennek számára, továbbá a hozzám és néha a marad is, de a jutalomfalat nagyon érdekli :D 

Végre sikerült kiolvasni a könyveket is, amiket terveztem, hiszen két Borsa Brown könyv is a listán volt, egyiket még elő is jegyeztessem, hogy minél előbb meglegyen. A Légy(ott) Isztambulban igazi nyári, szerelmes olvasmány volt, azt hittem nem fog tetszeni, de imádtam. 

A nyárra visszakanyarodva megemlíteném a fő hobbim, az írást, mert e tekintetben is fontos dolgok történtek. Befejeztem!! az orosz történetem, amit nagyon szerettem írni, hiszen szerintem a karakterek nagyon jók voltak, de a történet eddig tartott. Az írás nem maradt abba, mert egy új történettel rukkoltam elő, amit igyekszem szintén izgalmasra megírni, úgyhogy amikor időm engedi írok és írok. Imádom, hogy kikapcsol és folyton ötletelhetek. Egyszer talán eljön az én időm is. 



Szép őszi napokat, heteket kívánok nektek! :) 
Ha kérdésetek van keressetek bármikor bátran <3

E. 

📸Instagram: @mczesther

📧Email: mindiglegyboldog1@gmail.com