Ki vagyok én? - Tag - Saját válaszaim

Sziasztok!

Nagyon cukik vagytok, hogy a nemrégiben megosztott kérdéseimet vittétek magatokkal, mint egy batyut és olvashattam blogjaitokon a remek és bőséges válaszaitokat. Tényleg örülök, hogy elnyerte a tetszéseteket és örömmel kitöltöttétek. Őszintén és merészen válaszoltatok, ezzel együtt megismertetve magatokat, illetve olykor újdonságot is megtudhattunk rólatok. 

Nos, eléggé lemaradtam ebben a kérdésben, de azt hiszem itt az idő, hogy ezt behozzam. Íme az én válaszaim. 

1. Ha a horoszkópod alapján mutatkoznál be, mit lehet tudni rólad? 

2. Ki volt és jelenleg ki a példaképed?

Nem tudnék mondani. Gondolkozom, gondolkoztam, de példaképem talán nincs is. Régen színészt mondtam volna, de azt hiszem ma már ez is elpárolgott. A körülöttem lévőkre felnézek olyan dolgokért, amiket megtettek családjukért, önmagukért, de azt hiszem, minden amin keresztül mentem, saját magamat állítanám példába, mindazért a sok történésért, munkáért, erőfeszítésért és a padlóról való felállásért, amit cirka harminc év alatt megéltem. 

3. Milyen jövőről álmodoztál gyermekkorodban? Mi érdekelt és mi az ami a mai napig is megmaradt? 

Bizonyosan arról, hogy ügyvéd, régész, történelemtanár, író, esetleg divattervező leszek. Ilyesmi koromra gyerekeim lesznek már, szép házam és férjem. Folyton tanítottam a szomszéd lányokat, volt ellenőrzőjük és én bőszen minden órát megtartottam. Tudjátok rettentően bevésődött a tanári szakma és tudtam azt is, hogy emberekkel akarok foglalkozni. Nos, ez így vagy úgy sikerült is. Érdekelt a múlt, a múltbéli dolgok, mi lehetett régen, miközben a mamám folyton mesélt arról az életről, amiket ők éltek. Elképzeltem gyakran, hogy én vagyok Sissi, vagy a Buckingham Palotában élek, mint Vilmos felesége, de hát ezek amolyan gyermeki gondolkodások voltak. Mindig valami távoli dologra gondoltam, álmodoztam, így talán az írás által kicsit másfelé is elrepülhettem gondolatban. 

A mai napig az írás a lételemem. Akkor írok, ha lelkileg kezd helyre jönni nálam minden. Akkor tudok alkotni. Ezt pedig már az évek során megtanulhattam, így most már biztosabb vagyok saját magamban is. Az írás az, amit soha nem adnék fel, küzdök a végsőkig. A másik a segítőkészség, az emberekkel - jelenleg kisgyerekekkel - való foglalkozás. Szeretek jót tenni, adni, támogatni. Azt hiszem ezt - hiába olykor saját magam háttérbe szorítva - de nem tudom levetkőzni. 

4. Hogyan kezdődött a bloggerkedés iránti szenvedélyed? 

Vicces, mert eléggé gáz szitu volt az egész. Anno - időszámításunk előtt - volt egy rettentő szerelmi csalódásom, tudjátok: se veled, se nélküled. Kegyetlenül lelki beteg voltam sokszor, aztán valamikor pedig amikor jó dolog történt azt is leírtam. Így hát a blogom első témája rébuszokban a szerelem volt, ködösítve, de mindent leírtam, mit érzek, min megyek keresztül, aztán pedig a silány felismerést, amikor rá kell jönne az embernek, hogy kb max egy játék voltál éveken keresztül. De kijöttem ebből is, tanultam belőle, és a blog abban segített, hogy mindezt kipanaszkodjam ott. 

5. Milyen témákkal kezdtél az első blogodban? Milyen terveid voltak akkor?  

Ha tovább röppenünk az időben, akkor a csalódást felváltotta a jókedv, akkoriban ismerkedtem meg a férjemmel. Leginkább személyes posztokat írtam, majd jött egy sugallat, hogy basszus, imádok segíteni, a bloggerkedés pedig pont jó, hogy a hozzám hasonló lányok, legalább kapjanak egy lelki útmutatást, hogy minden jól végződhet. Így született meg az ötletem, hogy a tapasztalataim által, életemen keresztül támogatást adjak. Ekkor nyílt meg a Mindig légy boldog oldalam, aztán a Never give up, Because I'm a Dreamer és most a Lélek terápia, mert ahogy én változtam, a blogom neve is velem változott. 

Akkoriban a segítő, adó szándék volt bennem, ez a mai napig is így van. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

M-Cz. Eszter (@esthermczako) által megosztott bejegyzés

Nagyon hamar megkeményített az élet, így már gyerekkoromban a saját lábamra kellett állnom. Ugyan utamat segítették sokan, mégis egykeként hamar rá kellett jönnöm, hogy úgy élhetek túl - ezt ne szó szerint értsétek -, ha mindent megoldok saját magam. Lehet, olykor hibáztam, sőt.., de rettentő korán, mindent meg kellett tanulnom. Ezért nagyon alkalmazkodó, önálló, jég hátán is megélő, szívós valaki lettem. Mindent megcsinálok egyedül, ha kell, bútort szerelek, ha kell betonozok és ha kell fát aprítok. Tudatos, az életét komolyan felépítő embernek mondanám magam, aki segít és erőn felül teljesít, kimondja amit kell, ha pedig valamit a fejembe veszek, véghez is viszem. Nehéz eltántorítani. Úgyhogy mindezeket mondanám erősségnek és büszkeségnek is. 
Imádok beszélni, néha sokat is tudok, ez mondjuk az egyik fegyverem is, ha igazságtalanság ér. 

De most amire kifejezetten büszke vagyok - és boldoggá tesz, ha ismerősök, barátok is ezt mondják - hogy van egy házunk, amelyet ketten újítottunk fel a férjemmel, ez nagyon-nagyon boldoggá tesz. Illetve jelenleg még mindig a döntőben van a regényem..... - izguljatok értem - :) 

7. Mik a gyengeségeid, amelyeket bátran vállalsz? 

Mindent is... Nincs is gyengeségem. Viccet félretéve kezdem is. Rettentő érzelmes vagyok, bármin el tudom bőgni magam, de ha látok valakit sírni azon is. Ezt próbálom visszatartani, de nem megy. Nagyon hirtelen vagyok - főleg itthon -, amikor sérelem ér, akkor végsőkig kitartok az igazamért, ez mondjuk erősség is lehet, de hevesen képviselem az érdekeimet elhihetitek. Régen nagyon sértődékeny voltam, ez mára már sehol sincs szerencsére. 
Előfordul, hogy felemelem a hangom. Kikészít, ha valaki csak a sz@rt kavarja, mert ez minden szórakozása. Elegem van az örök elégedetlenekből. Ezeket úgy kevésbé viselem jól. 
Gyakran kimerülésig csinálok valamit, ekkor nem nézem saját magamat. Ebből már szeretnék lejjebb adni és nem bevállalni sok mindent. 

8. Mit jelent számodra a blog? Mi az ami változott az elmúlt években a blogolásodban? 

Talán azt, ahol kiteljesedhetek, ahol még jobban önmagam lehetek, ahol mindaz, ami engem érdekel, érint átadhatom másoknak is. 
Az elmúlt évekhez képest sokkal mélyebb, elmélázóbb, személyesebb posztokkal érkeztem, ahol írtam a mélységeimről, magasságaimról, változásokról, amelyeken keresztül mentem. Sokkal inkább kitárulkoztam. 

9. Mi az amit jelenleg szívesen megosztasz az olvasóiddal? Miért? 

Az élményeimet, ahogy említettem a személyes dolgaimat, olyan körítésben, hogy az mégis picit titokzatosabb marad, ugyanakkor rettentően foglalkoztatnak társadalmi kérdések, ezeket próbálom beleszőni a blogomba. Szeretném az emberek figyelmét felhívni olyan problémákra, amelyek manapság érintenek bennünket- nyilván nem vagyunk egyformák - azonban fontos olyan dolgokra odafigyelni, amelyek a jövőben súlyos problémákat okozhatnak. Felnyitni a szemeket, segítségnyújtásra sarkallni. 

10. Melyek a kedvenc filmjeid: Kezdjük régebbiekkel: Állj vagy lő a mamám, Anne Zöld Oromból, aztán Nász-ajánlat, A nagy nap, Anyád napja, Karib-tenger kalózai (1,2,3). The Expendables, A mestergyilkos, A másik Boleyn lány, Trója, Mennyei királyság, Artúr király, Sissi, 

                                    sorozataid  : Csak a nagy kedvenceket írnám le: Váratlan utazás, Bűbájos boszorkák, The Crown, Viktória, Álmodozó, A bosszú csapdájában, Az uralkodónő, Bridgerton, Gossip Girl, Pretty Little Liars, Sisi, Vámpírnaplók, 

                                     könyveid: Ferenc József szerelmei, Borsa Brown- Jesus Herrera, Borsa Brown - Maffia trilógia, A papírhercegnő, A kőszívű ember fiai, The Deal, Mielőtt megismertelek,  

                                    zenéid? Tulajdonképpen sok mindent szeretek, de Justin Timberlake, Enrique Iglesias,  Rihanna, Beyonce dalait imádom, emellett Taylor Swift, Bebe Rexha, Sam Smith, a One Republic, a The Weeknd. Továbbá jelenlegi kedvenc egyértelműen az Imagine Dragons, a Pain & Pleasure, Lost Frequencies. Magyarok közül Szakács Gergő,Caramel, Majka, Azariah, stb stb. Ami épp megtetszik. 

11. Mi tesz a leginkább boldoggá? 

Ha azt csinálhatom, amit szeretek, amikor harmónia, nyugodtság van körülöttem, ilyenkor érzem minden rendben. Amikor úgy alakulnak a dolgok, ahogy elterveztem és tényleg pozitív minden. Ha írhatok önfeledten és dől belőlem az ihlet. Ha a családtagjaim is jó egészségnek örvendenek, mert manapság ez a legnagyobb kincs. És a sok -sok nevetés. Meg is nézek egy Bödöcs Tibor előadást gyorsan. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

M-Cz. Eszter (@esthermczako) által megosztott bejegyzés

* Egyszer megcsúsztam a diófán és végig vágta a combom belsejét, enyhén még mindig meglátszik. Ugyanitt jelentkezik egy sarló is, amelyet a bokámba vágtam bele. 

* Ha újrakezdeném fotós, gyógyszerész szakma is tetszene.  

* Nem nézek horrort, nem szeretek félni. 

* Kezdetben állatmeséket és verseket írtam. Előbbi elég jól ment, a verselés viszont nem az én világom. 

* A családban Eszternek hívnak - nem Esztiznek - de szólítanak és szólítottak már a rokonok : Katának, Kata Pannának, Zsófinak, Lujzának, Pesztonkának.

13. Milyen pozitív és negatív tapasztalatok értek a blogod megnyitása óta? 

Azt hiszem örömmel mondhatom, hogy mindenki szívesen olvasta a posztjaimat, aki nem legfeljebb nem nyitotta meg. Negatív tapasztalatban nem volt élményem, inkább biztatásban. 

14. Hogyan viseled általában a kritikát? Hogy tudsz belőle építkezni? 

15. Van olyan, amelyet sosem osztanál meg az olvasóiddal? Mik a Te tabutémáid? 

A magánéletem egy-egy szegmense biztos, hogy nem lesz itt olvasható. A privátabb dolgok meg pláne. Úgy gondolom, hogy hiába egy segítő oldal, ami az életemen keresztül is mutat olykor utat az olvasóimnak, mégsem hiszem, hogy minden ide tartozna. És ez így van jól. Számomra az írás - regényeim terén is - a szexualitás nehezen összeegyeztethető a gépeléssel, úgy értem, "nehezen vetem papírra" - ehhez is igazából bátorság kellett számomra, ezt pedig köszönöm Andinak,💕 mert csak egy kis löketre volt szükségem ahhoz, hogy rájöjjek ez is megy nekem. A blogomra még nem hoznám be, és ez szerintem így is marad. 

16. Hogyan látod magad öt év múlva? 

17. Milyen félelmeid vannak? 

18. Milyen tanácsot adnál a jelenlegi önmagadnak? 

Ne add fel, akkor sem, ha elbuksz. Az álmodért mindent, és ne tántorítson el semmi. Egyszer eljön a te időd is. 

19. Mi jár mostanság a fejedben? 

20. Miért vagy a leghálásabb? 

Azért amim van, amit magam és magunk értünk el.Azért, hogy az élet a férjemet az utamba sodorta. A fentiek nagyon segítőkészek voltak e tekintetben. Hálás vagyok, hogy merek tapasztalni, bátor, talpraesett vagyok. Kiálltam már megannyi próbát és nem adtam fel. Itt vagyok, teszem a dolgom. Hálás vagyok a házunkért, azért, hogy ketten oly sok munkával, de kicsinosítottuk. Hálás vagyok azokért a kutyákért, akik velem lehettek és együtt éltünk meg megannyi szép pillanatot. Hálás vagyok a családomért, hogy még ha fújunk is egymásra olykor, de összezárunk, ha bármi történik. És hálás vagyok a barátaimért, azokért az emberekért, akiket okkal sodor hozzám az élet. 

Ennyi lett volna az én kérdéssorom, amelyekre megadtam a saját válaszaimat. :) 

Még egyszer köszönöm szépen nektek, hogy olyan sokan kitöltöttétek a TAG-et, azt hiszem fogok majd még hasonlóakkal érkezni, remélem azokat is ilyen lelkesen fogjátok tölteni. 💗

Puszii

Eszter