Sziasztok!

Sajnos, a napokban elég beteg lettem, ezért leginkább az ágyat nyomom, vagy Videómániát nézek. Gyerekek, irtóra ráfüggtem - na de erről majd máskor - , úgyhogy leginkább ezzel telnek a napok. A mai napig. Kimentem az orvoshoz, mert a fülfájásom elviselhetetlen volt, adjon valamit. Természetesen előkerült a jó öreg antibiotikum. Nos, így jutottam el ide. Bejegyzést írva.

Annyiszor eszembe jutott már az iskola - főleg, mert a múltkor a fotókat nézegettem - néha fognám magam és visszaröppennék tíz évet (MENNYI??? ) ,amikor tizedikes voltam, 2006-ban kezdtem a középiskolát - most akkor lehet számolgatni, mennyi az annyi - . Nagyon szerettem a középiskolát. Igen, a rossz dolgokkal együtt is szerettem.

Amikor bekerültem egy vadidegen helyre, nem gondoltam, hogy mennyire szomorúvá tesz, amikor négy évvel később elballagok. Persze, nem volt mindig egy leányálom, de azért ki lehetett bírni - így visszanézve - azokat a rosszabb helyzeteket is.

A matekóra számomra ( meg sokunk számára) kész kihívás volt, okozott álmatlan éjszakákat, amikor úgy éreztem összedől a világ. Középiskolás koromban tudtam, hogy később rettenthetetlenül fontos lesz a sinus vagy a koordináta rendszer. Ehhez pedig ez a véleményem: amit a ballagás előtti szerenádon elő is adtunk. KATT IDE  Szóval, ha matekozni akarnátok itt az év végén, vegyetek egy kis inspirációt a dalból. Tehát a matekkal való küzdelmem az évekig elkísért. Azért ez a küzdelem is hiányzik valamilyen szinten.

Nem is értem miért a matekot hoztam fel elsőre, pedig a tantárgyakat nem is akarom bemutatni egyesével. 

Amint olvashattátok a címben, vannak alkalmak, amikor eszembe jut az iskola, tényleg hiányzik néhanapján az az életérzés az a szabadság, ami akkor volt - persze a tanulás mellett.

Mik hiányoznak az iskolai évekből? 

- a mindennapi (egész napi ) kontakt a barátokkal, osztálytársakkal.
- töri és földrajz óra - higgyétek el imádtam- főleg a törit, a kedvenc volt.
- maximalizmus elő csírája - jó voltak leeresztések -
- azok a jó énekkari próbák és a fellépések. Volt egy alkalom, amikor szinte az egész család eljött a karácsonyi éneklésünkre. Olyan büszke voltam magamra, hogy láthattak.

- bulik - a jó kis bálok, a szalagavató és az utána való buli.
- azok a lyukas órák vagy az elmaradt órák alatti ökörködés vagy tanulás - inkább az előbbi.
- várakozás a folyosón
- levelezések - atyavilág!!! Egyszer el is vette a tanár... szerintem biztos bolondnak nézett bennünket ugyanis a kedvenc F1-es pilótáink feleségei nevében írogattunk egymásnak. Amire még emlékszem, arra pedig szavak nincsenek..... ugye Marcsi? :D

- az osztályversenyek - uu imádtam
- tizenegyedikesként műsort csinálni a végzősöknek szalagavatóra. Iszonyú jó volt.!
- röhögni a tanárokon -- jaaj igen, mennyiszer kibeszéltük őket
- ebből következik, hogy jóban is voltam velük - néhány kivételével - nagyon kedveltem a tanáraimat
- srácok stírölése - mert hát volt olyan is. Kinél nem? pletyózás - ami nekem nagyon ment :P
- fincsi magos/ sajtos kiflis szendvics a büféből - pedig mindig vittem magammal valamit -
- tanulás  - szerettem. Már ami érdekelt
- újságolvasás - vagy regényírás füzetbe órán - már akkor megcsillogtattam a tehetségem, akkoriban még füzetben :)
- apropó füzet: imádtam a sulikezdésre kutatni a jobbnál -jobb füzetek, tollak, tolltartók után. A füzetek mennyiségében az akkori Karib-tenger kalózai mániám pedig csak dobott. Van amelyik a mai napig üresen áll
- súgni, puskázni, segíteni egymásnak felelésben, dolgozatnál
- kreatívkodni
- tudtam kire számíthatok
- bluetooth-ozni, msn-ezni, infrázni, új zenéket hallgatni.
- mérgelődni a matek doga miatt
- rettegni az érettségitől, majd végig csinálni - igen ez is hiányzik
- sosem késtem el a suliból!


Azt hiszem igyekeztem mindent összeírni, azokról az évekről. Néha pedig annyira jó nosztalgiázni. Persze a legjobb barátnőmmel, ha együtt vagyunk sokszor megbeszéljük azokat az élményeket, amik ott értek bennünket. Mert a középiskola adott is: a legjobb barátnőmet, a tanúmat. Sosem felejtem el elsőben amikor a Star Warsról kezdtünk el beszélgetni, angol előtt. Így kezdődött, 12 éve.......

 Biztosan tudom, hogy - nekünk sem volt az - a mai fiataloknak nehéz, túlterheltek a középiskola miatt, de azt gondolom ezek az évek pótolhatatlanok. Ne értsetek félre, jól megvagyok mostanság - bár ezt a felnőtt világot, megszokni?!?!? De akkoriban a felfogás, az életérzés is más volt. Szerettem a sulit, szerettem a középsulit. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy oda kerültem, ahova, mert nagyon jó évek voltak, sok élménnyel, baráttal, ismerőssel és persze az ami örök a matekkal :) 

Legyen szép napotok !
Eszter 


Ha pedig még nem követtek a social felületeken akkor megtehetitek :) 


0 Megjegyzések