Sziasztok!


Aki már régóta követ és egy kicsit ismer is, tudja, hogy 12 éves korom óta regényeket írok. Eleinte kisebb fejezetekkel kezdtem, de talán ez a koromból adódóan történt, hiszen akkoriban még nem tudtam, hogyan is kell történeteket írni. Az évek elteltével aztán (egyrészt tapasztaltabb is lettem) egyre többet olvastam, folyton új sztorik jutottak eszembe, illetve szükségem volt egy olyan időszakra, amikor volt hangulatom is hozzá. 

Nos, egy alkalommal úgy döntöttem, hogy ezeket a sztorikat megosztom egy blogon, hogy olvashassátok, kapjak egyfajta visszajelzést, hogy talán jó az, amit csinálok. 

Amióta írok az az egy vágyam van csak, hogy egyszer a könyvesboltok polcain lássam viszont a regényeim. Talán sikerül valamikor, ez az, amit sosem fogok feladni. Nos, a blogos oldalra nem igazán töltök fel mostanság új fejezeteket, regényeket, mert a jövőben, ha beküldeném versenyre vagy bármilyen kiadónak a történeteim, ne azt lássák, hogy már rég olvasták ezeket. Így egyelőre barátnőim véleményezik és segítik az írásaim. 

A megosztott regények blogját nem használom - sajnos email váltás miatt a képek is eltűntek - de aki gondolja bekukkanthat. (LINK) Lassan lehet el is tüntetem majd. Ugyan rég nem töltöttem fel fejezeteket és azóta változtam is, illetve az ötleteim is mások lettek. 

Körülbelül több, mint fél év alatt megírtam egy regényt, amelynek a második részével is a végénél járok, úgyhogy ebből akár két kötet is lehetne. A sztoriját nem nagyon akarom leírni, de egy kis rögtönzött fülszöveget megosztok veletek: 

"Alexander Malinov édesapja a legnagyobb orosz maffia család feje, birodalmát fia segíti. Amikor Alexander azt a megbízást kapja, hogy társuljon be Miami egyik  szállítmányozó cégébe, nem gondolja, hogy mi vár rá.  Legnagyobb meglepetésére jeges szíve olvadozni kezd.
  Rose vagány, nagyszájú, talpraesett lány, aki kezdettől fogva utálja a beképzelt oroszt. Gyűlöli, amiért úgy hiszi, tönkre akarja tenni a családjuk vállalatát azzal, hogy betársult, apja viszont vakon bízik Alexanderben. Egyikük sem gondolná, hogy a közös munka csak közelebb hozza őket egymáshoz, ám Alexander körül rengeteg a titok, és azzal, hogy az ellenségei tudják ki ő, Rose-t is veszélybe sodorja. "

Ezt a történetet imádtam írni. Annyira vitt magával a sztori, hogy szinte pikk-pakk megírtam. Láttam sokszor magam előtt a jeleneteket, rengeteget kutattam, olvastam, nézelődtem. Leginkább az orosz kultúráról kellett még többet megtudnom, illetve a városokban jobban elmélyednem. Az orosz maffiáról is sokat olvasgattam, külföldi, illetve magyar oldalakon, bár igazából nem lepett meg a dolog, hogy milyen tevékenységeket folytatnak az oroszok. Elengedhettem a fantáziám, nagyjából tudtam, hogy milyen habitusúak lehetnek, de természetesen ennek is utána néztem.  Imádtam az előkészületeket, a nevek kiválasztását, s azóta bizony képtelen vagyok elvonatkoztatni Alexandertől. Sikerült egy baromi jó karaktert kitalálnom, aki -a saját véleményem szerint - a legtöbbet fejlődött a regény alatt. S azt hiszem én is. Korábban hadilábon álltam az intim jelenetek megírásával, most viszont rájöttem, hogy mitől is félek? Vagányan kell vennem és lazán a dolgot és simán meg tudom írni. Így is lett, önmagamhoz képest ez óriási dolog :) 
A másik, hogy ez volt az első - emlékeim szerint -, ahol két szemszögből írtam a történetet. Így Rose és Alexander nézőpontjából is lehet olvasni az eseményeket. Féltem a férfi szereptől, mert mégiscsak egy pasi bőrébe kell "bújnom", de őszintén szólva még jobban is ment, mint a női. Lazára vettem, flegmára, és nagyon jó volt írni Alexandert. 




A történet második része, inkább két törött szív visszatalálását mutatja be, illetve itt is számítani lehet ármányra, akcióra. Egy picivel lágyabb lett, mivel Alexander már nem az, nem olyan ember, mint a korábbi regényben. Ez még befejezésre vár, de szerintem akad benne több megdöbbentő dolog is. 

Ezzel párhuzamosan már elkezdtem írni egy újabb történetet, amiben igyekszem inkább a humort előtérbe helyezni, amellett, hogy több titok lappang a sztoriban. Ebben egy új országba kalauzolom el az olvasókat ( aki olvassa), ez pedig nem más, mint Írország, amit kedves barátnőim szavaztak meg. 

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem Andinak, illetve a legjobb barátnőmnek a rengeteg segítséget és közös ötletelést, mert nélkülük nem biztos, hogy úgy folytattam volna, ahogy. Ha megakadtam, segítettek, és, ha csak egy -egy mondattal, de új jeleneteket tudtam magam elé képzelni. 

Akárhogy is, az ötletelést nem tudom abba hagyni, de büszke vagyok arra is, hogy ilyen hobbim akadt. Annyira ki tud kapcsolni, hogy könnyen megesik, hogy órákig is képes vagyok gépelni. Ilyenkor zenét hallgatok, fan videókat nézek, amik valahogy mindig beindítják a fantáziám, s rengeteg minden eszembe jut. 
Igyekszem most már figyelni a fejezetek hosszúságára, ne legyen sem rövid, sem hosszú, illetve, hogy mindenből legyen elegendő leírás, a párbeszédekkel együtt. A szereplők mintázása is általában úgy történik, hogy eszembe jut egy-egy színész, énekes, modell, stb, vagy épp a barátnőimnek és megbeszéljük, hogy a karakterhez ki illene leginkább. Szeretem képileg társítani őket. 
Ahogy korábban említettem, rengeteg mindennek utána olvasok, így például az épületek, az utcák, a szereplők házai is valósak, utóbbi némi kiegészítéssel. A pinterest pedig rengeteg ihletet tud adni ruházatilag. 
Az egészben leginkább az ötletelés részét és a kutatást szeretem a legjobban, illetve azt, ha érzem, hogy egy -egy fejezet bizony tényleg jól sikerült. 

Ugyan néha előfordul, hogy írnék, de mégsem tudom leírni az általam megálmodott jelenetet, történést, ilyenkor várni szoktam. Jobb, ha kicsit pihentetem, mint, hogy összecsapjam. Nem akarom, hogy utólag már rá se bírjak nézni vagy át kellene írnom. 


Nos, jelenleg két történet van a tarsolyomban, egyik végét járja már, a másikat pedig mostanság kezdtem el. Rengeteg ötlet van a fejemben, jelenet, szituáció. Egyelőre még picit át kell állítanom magam, hogy Alexandert picit elfelejtsem és el tudjak vonatkoztatni, más szemmel nézni az új karakteremre. Ilyen az, amikor az ember nagyon megszereti a saját szereplőit. 


Ha érdekel benneteket bármi a hobbimmal kapcsolatban, nyugodtan írjatok, kérdezzetek. :) 

Szép és tartalmas hetet kívánok :) 

Eszter 

📸Instagram: @estheer_92

📧Email: mindiglegyboldog1@gmail.com


10 Megjegyzések

  1. Nagyon sok sikert kívánok is hogy kiadhasd a konyveidet és lathasd a könyvesboltokban :)

    VálaszTörlés
  2. Sok türelmet, jó ötleteket és időt kívánok, hogy valóra váljon az álmod, és könyvespolcokon láthasd a műve(i)det!

    VálaszTörlés
  3. Én köszönöm, hogy segíthettem és bízom bennem annyira, hogy kikérd a tanácsom. Szerintem fantasztikus ötleteid vannak, és nagyon szurkolok Neked, hogy sikerüljön az álmod. Szerintem nagy siker lenne a könyveidnek. :)

    VálaszTörlés
  4. Sok sikert kívánok a könyvkiadáshoz. Én, amiket eddig olvastam nálad nagyon szerettem. Mint nemkönyvmoly nálam nagy szó. Kevés történetet olvasok, de a tieid mind-mind tetszettek, szóval tudom, hogy megérdemled azt, hogy egyszer sikeres legyél! ♥

    VálaszTörlés
  5. Sok sikert kívánok neked a könyvkiadáshoz! ❤️ Még nem olvastam el az írásaid, de úgy vagyok vele, hogy meg is várnám míg sikerül kiadnod, mert akkor a kezembe is venném egyből! �� Szeretek olvasni, ezért inkább várok arra, hogy végre a könyvespolcokon is lehessen majd kapni a könyveid, természetesen dedikáltva szeretném�� szóval majd nekem szólj külön xD Örülök, hogy van egy hobbid amit szeretsz csinálni, leköt és ráadásul szereted is. :)

    VálaszTörlés
  6. Jaj te drága! Pontosan tudom, milyen érzéseid vannak a könyvekkel kapcsolatban, így tiszta szívből kívánom, hogy minél előbb tudjak olvasni tőled (◍•ᴗ•◍)❤. Dedikált példányt, természetesen, mert az úgy az igazi.
    Emlékszem, hogy egyszer mutattál nekem anno egyet évekkel ezelőtt (lehető hogy ez ez újabb változata?), azt is nagyon szerettem. Lehet, hogy mindenképpen megkereslek majd, hogy csacsogjunk majd erről :).
    Puszi

    VálaszTörlés
  7. Szuper csaj vagy ��
    Sok sikert kívánok neked ❤

    VálaszTörlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Egy fél év fáziskéséssel, de én is eljutottam a posztodhoz :D Sok sikert és kitartást a könyv kiadásos álmod megvalósításához ❤️ Majd ha kikerül a könyvespolcokra, akkor mindenképpen belelesek. Az írnék, de mégsem tudok dolgot pedig most teljesen át is érzem. Jelenleg is olyan állapotban vagyok, hogy ötleteim vannak, de a megfogalmazás (meg amúgy általánosságban az olvasás is) valahogy egy ideje már nem megy és ezért pihentetem is az írást. Viszont bízok benne, hogy egyszer visszajutok arra pontra, amikor annyira kikapcsol az írás, hogy akár órákig is elmélyüljek újra benne. :D

    VálaszTörlés